Hírek

Önálló workshop a PeliKon Oktatásnyelvészeti Konferencián

2018. november 15-én az MTA-NYTI NyelvEsély munkatársai (Bartha Csilla, Romanek Péter Zalán, Hámori Ágnes, Pachné Heltai Borbála, Lakatos Péter, Sztari Bernadett, Szarvas Gabriella, Tarr Zoltán, Tima Péter) önálló szervezésű workshoppal vettek részt az egri Eszterházy Károly Főiskolán megrendezett PeliKon Oktatásnyelvészeti Konferencián. A konferencia fő témái az anyanyelvoktatás, a nyelvtanulás, az oktatás problémája, a nyelv perspektívái az oktatásban voltak, célja pedig egy olyan tematikus, kétévente megrendezendő sorozat elindítása, amely az oktatásnyelvészetet az alkalmazott nyelvészet meghatározó részterületeként kezeli, amelynek vizsgálati körébe tartozik minden olyan oktatási, pedagógiai kérdés, amelyek megoldásában, feltárásában a nyelvtudomány eredményei és módszerei hasznosulhatnak. Célja tehát egy olyan fórum megteremtése, amely teret ad a nyelv és az oktatás sokszínű összefüggésrendszerével foglalkozó kutatók és kutatások interdiszciplináris párbeszédének. Az önálló szervezésű és Sztari Bernadett jelnyelvi tolmács közreműködésével akadálymentesített előadásokat magában foglaló NyelvEsély-panel célja a MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport bemutatkozása, munkásságának interdiszciplináris párbeszéd-orientáltságának és különböző kutatás-fejlesztési munkálatainak oktatásnyelvészeti relevanciájának, eredményeinek, a NyelvEsély bevonó és hozzáadó, a nyelvi és kulturális sokféleséget erőforrásként kezelő szemléletmódjának bemutatása volt, amely ezt a szemléletmódot, a változatosságot fiatal és senior kutatói, hallgatói nézőpontok tekintetében és az előadások témáiban is érvényesítette,  amelynek célja, hogy naprakész, globális szemléletmóddal a lokális elrendeződésekre alapozott érvekkel, empirikus eredményekkel alátámasztott ismeretekkel segítse az érintetteket a gyakran hátrányként tematizálódó iskolai nyelvi sokféleség erőforrásként történő kihasználásában. Az önálló panel első előadása Bartha Csilla és Romanek Péter Zalán előadása volt Csomópontokon és határokon keresztül a siketoktatásban címmel, amelyben a MTA NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport keretében végzett kutatás-fejlesztési munkálatok bemutatása állt a középpontban, különös tekintettel a budapesti Hallássérültek Tanintézetének óvónőivel való partneri együttműködés kifejtésére. Előadásukban továbbá bemutatták, hogy ebben a keretben, milyen módon keres választ a szakterminológiai, a jelnyelvi grammatika-tanítás, a szótárfejlesztési kihívásokra a Kutatócsoport annak érdekében, hogy adekvát modell kerüljön kialakításra a bilingvális oktatási program kidolgozásához vezető úton.  Pachné Heltai Borbála „Van, ahol nem is olvassuk el, mert nem értjük meg, amit elolvasunk” – Nyelvi ideológiák, tanári nézetek a nemzetiségi oktatásban című előadásában egy kistelepülés nemzetiségi intézményében folytatott kutatás eredményeit ismertette. A kutatás az MTA Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontjában az MTA Tantárgy-pedagógiai kutatási program keretében megvalósuló NyelvEsély Szakmódszertani projekt munkálataihoz kapcsolódott. A kutatás célja a pedagógusok vélekedéseinek és ideológiáinak feltérképezése volt, elsősorban az iskolai nyelvi sokszínűség, a digitális módszertani lehetőségek, valamint az iskola és az otthon együttműködésének területein, mivel különösen nagy jelentősége van a tanári ideológiáknak olyan iskolai közösségekben, ahová eltérő nyelvi-kulturális háttérből érkeznek a tanulók. Az előadásban az iskola pedagógusaival készült interjúk alapján a nyelvekhez, nyelvi kompetenciához, nyelvi változatossághoz, családi nyelvi neveléshez fűződő tanári ideológiákat tekintette át. Az eredmények rámutattak arra, hogy a pedagógusok szemszögéből a gyenge szövegértési kompetencia jelenti a legfőbb nyelvhez kapcsolódó kihívást, amely valamennyi tantárgy esetében jelentkezik. Hámori Ágnes Kulcskompetenciák a tanórán: Metanyelv, reflexív tudatosság és metakognitív készségek az osztálytermi diskurzusban címmel tartott előadásában a metakognitív kompetencia, metakognitív készségek fontos szerepét mutatta be a 21. századi pedagógiai kutatásokban és oktatási stratégiákban: számos munka foglalkozik ezeknek a meghatározási, vizsgálati, mérési és fejlesztési lehetőségeivel. Ugyanakkor igen kevés az olyan empirikus kutatás, amely a metakognitív műveletek fejlesztését az osztálytermi interakciók keretében vizsgálná, empirikus alapon. Az előadás először egy elméleti áttekintést adott a kulcskompetenciák és a metakogníció pedagógiai hátteréről és pragmatikai megközelítéséről, majd osztálytermi diskurzuselemzés keretében tanórák metakognitív megnyilatkozásait vizsgálta. Ennek során metakognitív reflexivitás szempontjából feldolgozta 4 gimnáziumi történelemóra teljes nyelvi anyagát, és elemezte az itt található metakognitív kifejezéseket, megnyilatkozásokat, bemutatva ezek fő típusait és funkcióit is (pl. az új információk feldolgozására, összefüggés-keresésre, megértésre stb. vonatkozó reflexiók vagy utasítások), valamint az interakció további fő jellemzőit (pl. fordulószerkezet, beszédaktivitás stb.). Az előadás ezek alapján bemutatta, hogy a tanórai nyelvhasználat, különösen a tanári megnyilatkozások metakognitív részei és jellemzői („metakognitív profilja”) közvetlen összefüggésben van a diákok tanórai aktivitásával, önálló megnyilatkozásaik arányával és tartalmával, valamint az ő megszólalásaikban tükröződő metakognitív munkával. Szarvas Gabriella és Tima Péter A nyelvészeti képzés szemléletmódjai hallgatói szemmel – A különböző tudományterületek megjelenésének aránya és közös munkájának nehézségei címmel tartott előadásának témája a többek között a NAT-ban megjelenő, illetve a NAT-ot érintő elméleti alapvetések, hallgatói, kutatói, akadémiai állásfoglalások és vizsgálatok mellett az interdiszciplináris fluiditás vakfoltjainak minél szélesebb körű gyakorlati megvilágítása az oktatásban, a diszciplináris flexibilitás megvalósulása, a különböző tudományterületek ismereteinek egymásba fonódására, az együttműködési és együtt működtetési tapasztalatokra és a még ki nem aknázott lehetőségekre történő rávilágítás és ezen lehetőségek felhasználása elengedhetetlen a 21. század átalakuló tanulás és tudásformáinak, elvárásainak megértéséhez és gyakorlati kielégítéséhez. Emellett az előadás ismertette Tücsök Dorottya nyelvi másságról, tudásról, tévhitekről, ideológiákról, multikulturális pedagógiáról, ehhez kapcsolódó attitűdökről végzett, a felsőoktatásban tanuló hallgatók konstrukcióját vizsgáló: „Mi” és „ők” – a nyelvi másság tematizálásának megjelenése (2018) címet viselő kutatását, amely eredményei alapján a nyelvi másságot nagy arányban csak a többnyelvű helyzetekre vonatkoztatva értelmezik, vagy a dialektális változatossággal azonosítják, a többi változatosságot eredményező tényező rejtve marad. Következésképp szükséges a félinformációk helyett a valódi információátadás a témáról, a diverzitás felismerése, a sokféleséget értékként kezelő szemléletmód elmélyítése. Mindezek és a felsőoktatásban tapasztaltaknak alapján az előadás konklúziójában megfogalmazottak szerint nagyobb hangsúlyt kell kapnia a multidiszciplináris, kritikai szemléletű kutatások eddigi eredményeinek, szemléletmódjának és módszereinek, melyek alapján a hallgatók is folytathatják kutatásaikat saját területükön. az osztott és az osztatlan képzésben is nagyobb hangsúlyt kell kapnia az elmúlt 20-30 évben kibontakozott új területeknek és eljárásoknak. Továbbá hallgatók, későbbi tanárok és kutatók empirikus tapasztalatokra is építő szemléletformálása is fontos, ahogy azt a TKK kutatásai és a NAT, illetve annak kritikája is igazolja.

Comments for this post are closed.