Főbb projektumok

A TKK megalakulása óta számos önálló és konzorciumos projektet valósított meg a központvezető, Bartha Csilla irányításával.

Többnyelvűség Európában. Nyelv- és oktatáspolitika:

Az Európai Bizottság által társfinanszírozott Language Rich Europe (LLP/DG EAC/41/09, 2010–2013) projektum munkálatai középpontjában az európai többnyelvűséget támogató nyelv- és oktatáspolitikai jó gyakorlatok kidolgozása állt.

2012–2015 között eredményesen valósult meg a Language and Education Addressed through Research and Networking by Mercator/LEARNMe c. kutatás (530895-LLP-1-2012-1-NL-KA2-KA2NW). A kutatás a nyelvi diverzitás kérdéskörét járta körbe a nyelvpolitika, az oktatás és a média területein.

A nyelvi variáció szociokulturális aspektusai az észt és a magyar nyelvterületen c. kutatás az Észt Akadémia, a TKK és az ELTE BTK közötti együttműködés eredménye. Célja a nyelvhasználat és a volt szocialista országokban jelentkező identitáskonstrukciók vizsgálata, a hasonló nyelvi-társadalmi kihívások közös megoldási lehetőségeinek megtalálása.

Hazai és határon túli kisebbségek közösségek nyelvhasználata, identitása:

A nyelvi másság dimenziói: A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei (NKFP 5/126/2001, ELTE BTK – MTA NYTI 2001–2004) és a Dimensions of Linguistic Otherness (European Commission, FP6, Priority 7, Specific Support Action, 2006–2008) c. projektek hat magyarországi kisebbségi közösség nyelvhasználatát és nyelvi attitűdjeit térképezték fel. E kutatások és a magyarországi románok körében folytatott szociolingvisztikai kutatás eredményeinek szintéziseként kidolgozásra került a „fenntartható kétnyelvűségi modell” is (l. Borbély Anna 2014).

A TKK munkatársainak egyéni kutatási területei kiterjednek a kisebbségi közösségek, köztük a cigány nyelvek és közösségek vizsgálatára is. Zajlik a határon túli magyar nyelvhasználat és oktatás aspektusait vagy a magyarországi németek nyelvcsere-folyamatait vizsgáló kutatás is. Az elmúlt években kutatások zajlottak a cigány (romani) nyelv megjelenéséről a digitális közösségi térben, internetes diskurzusokban, a sztenderdizációval, nyelvhasználattal, diskurzusmintákkal, identitással összefüggő kérdésekre fókuszálva. Kutatások folytak a cigány-magyar kétnyelvűség és az iskolai oktatás kapcsolatáról. Egyedülálló korpusz született a Hodász községben a cerhari-magyar kétnyelvű közösség empirikus vizsgálata során is.

Jelnyelvi kutatások:

Kiemelkedő és jelen pályázat közvetlen előzményét is jelentő kutatás a 2013 és 2015 között végzett JelEsély: A magyar jelnyelv sztenderdizációjának elméleti és gyakorlati lépései (TÁMOP 5.4.6/B-13/1-2013-0001) c. projekt. A kutatás a magyar jelnyelv első, hiánypótló, tudományos megalapozottságú szociolingvisztikai és grammatikai leírását hozta létre. A projektben a szociolingvisztika, a pszicho- és neurolingvisztika, az elméleti nyelvészet, a jelnyelvészet és a nyelvtechnológia szakértői, valamint a gyógypedagógia, a jog és az informatika szakemberei mellett – jelentős számban – számos érintett, siket munkatárs végezte a munkálatokat.

A SINOSZ-szal közös identitás-projektumban létrejött a folyamatosan bővülő első magyarországi Siket Identitás Adatbázis. (Nyelvi szocializációs modellek és identitás a magyarországi siket közösségben (Identitás),  FOG-FOF-10 (2010–2011)

Továbbá:

  • Anyanyelv, kétnyelvűség és iskola a Kárpát-medence kisebbségi régióiban, Illyés Közalapítvány (2004–2007)
  • Kétnyelvűség és iskola a Muravidéken, MTA KI és a Lendvai Magyar Művelődési Intézet közös projektuma (2002–2006)
  • Mercator Network of Language Diversity Centers tagja, régiós partner, EACEA LLP– EAC/30/07 (2009–2012) (Konzorciumvezető: Cor van der Meer, Fryske Akademy)
  • Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz, NKFP 5/044/2002