Hírek

Nyelvi és kulturális találkozások a 21. századi tudásszerzésben

A Többnyelvűségi Kutatóközpont 2019. április 3-5. között Nyelvi és kulturális találkozások a 21. századi tudásszerzésben címmel konferenciát rendez. A rendezvényen való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Az előzetes regisztráció határideje: 2019. 03. 31. A konferencia során a résztvevőkről kép és hangfelvétel készül, a rendezvényen való részvétel az ehhez való hozzájárulást jelenti.

Nemzetközi tudományos elismerésben részesült Lovász László

Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a világon elsőként vehette át az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat. A díjat Ada Colau, Barcelona főpolgármestere adta át február 5-én, ünnepélyes keretek között. Gratulálunk az elismeréshez!



[HU/HSL]

Az elismerésről részletesebben az alábbi linken olvashatnak: https://mta.hu/tudomany_hirei/barcelona-fopolgarmesteretol-vette-at-az-europai-akademia-dijat-lovasz-laszlo-109371

A szlovák jelnyelv felkerült a nemzeti kulturális örökség nem materiális jellegű listájára

2019. január 24-én szlovák jelnyelv felkerült a nemzeti kulturális örökség nem materiális jellegű listájára, amelyet a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma 2005-ben alapított. A szlovák jelnyelv, mint sajátos, a világon máshol nem fellelhető, közösség által létrehozott nyelvként, „Szóbeli kifejezés és hagyomány“ kategóriába lett bejegyezve. A tanúsítványokat a kulturális miniszter adta át. A szlovák jelnyelv listára való felkerülésének beterjesztője a Szlovák Siket Szövetség nevében Jaroslav Cehlárik volt.

Megjelent a Kisgyermeknevelés a 21. században című tanulmánykötet

2018-ban a L’Harmattan Kiadónál jelent meg a Károli Könyvek sorozatban a Kisgyermeknevelés a 21. században c. tanulmánykötet Bárdi Árpád, Gombos Norbert és Tóth Etelka szerkesztésében.

A kötetet minden érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk.

Részlet az előszóból: „A 2018 április 6-án Kisgyermeknevelés a 21. században címmel rendezett tudományos és módszertani konferenciához hasonlóan e kötet tartalma is magáért – a kisgyermekért – beszél, hiszen fontos, hogy időnként összefoglaljuk az elméleti hátteret akár a kognitív kompetenciák fejlesztési lehetőségeiről és a tanulásról már ebben az életkorban, akár arról, hogy hol a helye a csecsemő és kisgyermeknevelő alapszaknak a pedagógusképzésben, mit jelent a gyakorlatban a bölcsődei szakemberképzés új szintje, hogyan oldják meg a kisgyermekellátást az Európa Unió tagállamaiban.

Kiemelkedő szerepe van az anyanyelvi nevelés bölcsődében folyó lehetőségeinek, mivel a beszéd a szocializáció, a környezettel való kapcsolatteremtés elengedhetetlen feltétele, de az sem mellékes, hogy milyen művészeti tartalmakat ad  át a kisgyermeknek az őt nevelő szülő vagy pedagógus. Ebben a folyamatban hangsúlyozott szerephez jut a mással nem pótolható zenei elemek ismerete és alkalmazása ölbeli és mozgásos játékokkal a népi hagyományok jegyében. Ezek megvalósulásához elengedhetetlen, hogy korszerű szemléletet közvetítsenek a kisgyermeknevelők az egészséges életmódra és a környezeti és fenntarthatósági nevelésre vonatkoztatva akár abban a tekintetben is, hogy hogyan állítsuk helyre a megváltozott kisgyermekkori természetkapcsolatot a digitális világban.

Mindezekhez igyekszik a kötet egy fővárosi és egy egyházi jó gyakorlat bemutatásával hozzásegíteni az olvasót azt igazolva, hogy a célirányosan tervezett szülői és nevelői programok támogathatják az együttműködést.”

Nyelvcsere, változó diverzitás, fenntartható kétnyelvűség – műhelykonferencia a Nemzetiségek Napja alkalmából és Borbély Anna, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa tiszteletére

2018. december 11-én a Többnyelvűségi Kutatóközpont és az MTA Pszicho‐ Neuro‐ és Szociolingvisztikai Osztálya műhelykonferenciát szervezett a Nemzetiségek Napja alkalmából és Borbély Anna, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa tiszteletére. A konferencia címe Nyelvcsere, változó diverzitás, fenntartható kétnyelvűség.

A műhelykonferencia célja az volt, hogy a szociolingvisztikai vizsgálatok mellett a nyelvészet további területeire is kitekintve rámutasson, a különböző diszciplínák keretében zajló kutatások eredményei hogyan támogathatják a nemzetiségi közösségek nyelvi és kulturális sokszínűségének fenntartását. Ebben a tekintetben szorosan kapcsolódott a Nemzetiségek napjához.

A kétezres évek második évtizedének végéhez közeledve a tizenhárom nemzetiségi közösség a nyelvi asszimiláció folyamatában továbbra is számos kihívással néz szembe, ám a változó társadalmi környezet új lehetőségeket is teremt mind a nyelvhasználat, mind a közéleti részvétel tekintetében. A nemzeti és etnikai kisebbségeken kívül a konferencia programjába bekerült a siket közösségről szóló előadás is, hiszen ez a közösség nyelvi és kulturális kisebbség hazánkban.

 A szakmai fórumon betekintést kaptunk a nemzetiségi közösségeket képviselő és kutató szakemberek aktuális eredményeibe, valamint a Nyelvtudományi Intézetben zajló munkálatokba, megteremtve a lehetőséget a tudományterületek közötti párbeszédhez is. Az előadók egymáshoz kapcsolódtak, egymás témáira reagáltak már előadásaik során is, de a kérdések, válaszok idején és műhelykonferencia után is intenzív szakmai párbeszéd alakult ki.

A konferencia programja, a Többnyelvűségi Kutatóközpont vezetőjének Bartha Csillának köszöntőjével kezdődött, majd Prószéky Gábor az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg az eseményt, üdvözölte a jelenlévőket. Előadásának címe Fenntartható kétnyelvűség és nyelvtechnológia, mely a 21. század globalizálódó, technológiai eszközök által behálózott világában különösen aktuális kérdéseket vetett fel. Ezután anyanyelv és identitás témakörben, Erb Mária tartott előadást „Ungarisch kann ich besser… inkább magyarok vagyunk, mint svábok.” – Anyanyelv és identitás a tarjáni német közösségben címmel. A következő előadók a nemzetiségi oktatás kihívásait járták körül a szlovák nemzetiségi iskolák példáján. Homokné Uhrin Erzsébet és Tuska Tünde mutatta be a helyzetképet a részvevőknek, A szlovák nemzetiségi iskolák előtt álló kihívások ‐ A tardosi iskola példája címmel. Az első vitaszekció után Rézműves Melinda munkásságának múltját és jelenét ismertette. Előadásának címe Kétnyelvűség, identitásépítés hagyományőrző romani nyelvű közösségekben volt. Ezután egy, a szlovákiai magyarok magyar nyelvű hivatali ügyintézéséhez kapcsolódó, online térben kialakult nyelvhasználati vitájába pillanthattunk be, Szabómihály Gizella előadásában: „Mar mijert kene Szlovakian magyarul beszelni?” ‐ Kommentek a magyar nyelv hivatali használatát támogató Velemjáró mobilalkalmazás bemutatkozó videójához. A konferencia következő előadója Kontra Miklós volt, aki Néhány megjegyzés Borbély Anna Kétnyelvűség című könyve ürügyén c. előadásában Borbély Anna munkásságát elemezte.

Nyelvmegőrzés az országhatár mentén címmel Pállné Lakatos Ilona és Tukácsné Károlyi Margit tartottak előadást. A műhelykonferencia Borbély Anna munkásságához szorosan kapcsolódott, így az általa képviselt nyelvészeti irányzatot is bemutatta egy előadás, Vančoné Kremmer Ildikó Kétnyelvűség ‐ Borbély Anna pozitív nyelvészete címmel beszélt a pozitív nyelvészetről.Nem csak magyarországi és a környező országokban élő kisebbségekről esett szó, hanem uráli közösségek és közegük nyelvi tájképének bemutatása is színesítette a konferencia repertoárját. Oszkó Beatrix, Várnai Zsuzsa és Duray Zsuzsa: Őslakos identitás– vizuális tér néhány uráli közösségben címmel tartottak előadást.Az utolsó előadó, Romanek Péter Zalán a Többnyelvűségi kutatóközpont munkatársa öt egymástól látszólag független témát vetett fel a magyar jelnyelvet érintően, amelyek ugyanakkor a felszín alatt összefüggést mutatnak. Többek között rámutatott arra, hogy a jelnyelv korai elsajátításával és tanításával kapcsolatban töredezett, egymással sokszor ellentmondásban álló információk vannak a köztudatban, illetve a nyelvi jogok területén – noha számos jogszabály biztosítja a jelnyelv használatának lehetőségét – a bürokratikus útvesztők gyakorta ésszerűtlen akadályokat gördítenek a jelelő közösség elé hazai és európai uniós szinten egyaránt. A végén rövid betekintést nyújtott az erdélyi magyar siketek magyar jelnyelvi nyelvhasználatába és néhány jelnyelvi lexikális elem bemutatásával bepillantást nyerhettünk abba, hogy a magyar nyelv, a román nyelv, a magyar jelnyelv és a román jelnyelv metszéspontján hogyan alakul ki az erdélyi magyar jelnyelvi változat. Előadásának címe: A magyar jelnyelv helyzete határon innen és túl közös keretbe hozta az általa vázolt és a többi előadásban már felmerült témákat.

Susan Gal: A nyelv politikája – Nyelvi antropológiai tanulmányok c. kötetének bemutatója

Az MTA NYTI TKK kollégái, Bartha Csilla, Borbély Anna, Hámori Ágnes és Heltai Borbála is jelen voltak Susan Gal A nyelv politikája című tanulmánykötetének bemutatóján. A 2018. november 30-án, Budapesten megrendezett könyvbemutatón jelen volt az USA-ban élő szerző is, aki többek között a könyvben összefoglalt antropológiai, szociolingvisztikai kutatásokról, terepmunkáiról és jövőbeli kutatási terveiről beszélt. Nagy hangsúllyal köszönte meg továbbá magyarországi személyeknek, kutatóknak, kollégáknak a segítő és inspiráló együttműködést. E névsorban szerepelt Központunk két kutatója, Bartha Csilla és Borbély Anna, akik szintén felszólaltak, és kiemelték Susan Gal munkásságának jelentős hatását a magyarországi szociolingvisztikára, az antropológiai és a kétnyelvűségi kutatásokra. A Vančo Ildikó és Kozmács István szerkesztette kötet Nyitrán látott napvilágot. A kötetről és bemutatójáról részletesen itt tájékozódhat:

A Magyarországi Kisebbségi Kutatóintézetek Platformja (MKKP) ülése

2018. november 27-én tartotta ülését a Magyarországi Kisebbségi Kutatóintézetek Platformja (MKKP), mely a következő időszakban rendszeresen ülésezik egy, a közeljövőben megrendezésre kerülő konferencia szervezése kapcsán (előzmények: 2011. április 26-án az MTA Nyelvtudományi Intézetében megrendezett tanácskozás alapján, megalakult a Magyarországi Kisebbségi Kutatóintézetek Platformja (MKKP), melynek szakmai céljai között szerepel az alapító tagok és résztvevők közötti rendszeres tudományos együttműködés kialakítása, melynek formális kerete egy évente megrendezendő tudományos konferencia). A konferencia előreláthatóan áprilisban kerül megrendezésre. A konferenciáról szóló részletes információkkal hamarosan jelentkezünk.

Jelnyelvi akadálymentesítés és részvétel az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke által szervezett A nyelv hálózatos leírása – Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 7. című konferencián

2018- november 22-23-án az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke konferenciát szervezett A nyelv hálózatos leírása címmel. Ez a találkozó az Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában című konferenciasorozat 7. alkalma volt.

A konferencia első napján lévő plenáris előadásokat és a teljes utolsó szekciót jelnyelvi tolmácsolás kísérte. A jelnyelvi akadálymentesítést: a tolmácsolást, annak szervezését, a megfelelő körülmények megteremtését az ELTE BTK-n működő Magyar jelnyelv minor és a Többnyelvűségi Kutatóközpont munkatársai biztosították. Először – Balázs Géza tanszékvezető köszöntője után – Csermely Péter professzor úr Hálózatok: Mire alkalmasak, mire nem és hogyan tudnak tanulni? című plenáris előadását láthatták az érdeklődők, majd a nap zárásaként Balázs Géza Szimmetria és nyelv című plenáris előadását kísérte jelnyelvi tolmácsolás.

A Többnyelvűségi Kutatóközpont előadásokkal is képviselte magát a konferencián, a harmadik szekcióban három munkatársunk mutatta be aktuális kutatásának egy-egy részletét, a szekciót pedig Bartha Csilla moderálta. Csernyák Hajnalka és Hámori Ágnes A jelnyelvi mentális lexikon szerveződése és a metanyelvi tudás siket gyermekek jelnyelvi szókincsfejlesztő játékainak tükrében címmel mutatták be munkájukat. Fontos kiemelni, hogy a résztvevők nem csak a hangzó nyelvi előadások jelnyelvi tolmácsolását láthatták, de siket kollégáink anyanyelvükön, jelnyelven tartottak előadást, így Csernyák Hajnalka is, melyet munkatársaink hangzó nyelvre tolmácsoltak. Projektjük bemutatásakor munkatársaink bepillantást engedtek egy speciális nyelvi és kognitív hátterű siket gyermek nyelvelsajátítási folyamatába, mindezt kognitív nyelvészeti és pszicholingvisztikai keretbe ágyazva.

A szekció zárásaként Bartha Csilla és Romanek Péter Zalán közös munkáját Romanek Péter Zalán mutatta be szintén jelnyelven, melynek témája a A jelnyelvi lexikalitás hálózatos újraértelmezése volt. Előadásukban a TKK Esély-kutatásainak eddigi eredményeit összegezték a magyar jelnyelv lexikalizációjával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az agy neurális hálózatával, illetve a nyelv, a kogníció és a kultúra összefüggésrendszereivel kapcsolatos legfrissebb kutatások egymástól elkülönülten, mégis egymást erősítő módon támogatják a nyelv és a hálózatok közötti összefüggések felvetését. Többek között a nyelvelsajátítás illetve a nyelvtanulás során sem egyenként, kontextus nélkül rögzítjük az alapvető fogalmak nyelvi változatait, hanem kontextusba ágyazottan, amire jelentős befolyással van az a tény, hogy a jelnyelvek és a gesztikuláris rendszerek ugyanarra az artikulációs és percepciós rendszerre épülnek, így a jelnyelv nyelvhasználata korántsem korlátozódik a lexikális elemek használatára, ugyanis vannak féllexikális és nemlexikális elemei is a jelnyelvnek, egy szélesebb szemiotikai keretbe ágyazva. Az előadók e felismerések nyomán felvetették a jelnyelvi lexikográfiai kutatások, szótárkutatások, korpusznyelvészeti fejlemények újraértelmezésének szükségességét.

Önálló workshop a PeliKon Oktatásnyelvészeti Konferencián

2018. november 15-én az MTA-NYTI NyelvEsély munkatársai (Bartha Csilla, Romanek Péter Zalán, Hámori Ágnes, Pachné Heltai Borbála, Lakatos Péter, Sztari Bernadett, Szarvas Gabriella, Tarr Zoltán, Tima Péter) önálló szervezésű workshoppal vettek részt az egri Eszterházy Károly Főiskolán megrendezett PeliKon Oktatásnyelvészeti Konferencián. A konferencia fő témái az anyanyelvoktatás, a nyelvtanulás, az oktatás problémája, a nyelv perspektívái az oktatásban voltak, célja pedig egy olyan tematikus, kétévente megrendezendő sorozat elindítása, amely az oktatásnyelvészetet az alkalmazott nyelvészet meghatározó részterületeként kezeli, amelynek vizsgálati körébe tartozik minden olyan oktatási, pedagógiai kérdés, amelyek megoldásában, feltárásában a nyelvtudomány eredményei és módszerei hasznosulhatnak. Célja tehát egy olyan fórum megteremtése, amely teret ad a nyelv és az oktatás sokszínű összefüggésrendszerével foglalkozó kutatók és kutatások interdiszciplináris párbeszédének. Az önálló szervezésű és Sztari Bernadett jelnyelvi tolmács közreműködésével akadálymentesített előadásokat magában foglaló NyelvEsély-panel célja a MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport bemutatkozása, munkásságának interdiszciplináris párbeszéd-orientáltságának és különböző kutatás-fejlesztési munkálatainak oktatásnyelvészeti relevanciájának, eredményeinek, a NyelvEsély bevonó és hozzáadó, a nyelvi és kulturális sokféleséget erőforrásként kezelő szemléletmódjának bemutatása volt, amely ezt a szemléletmódot, a változatosságot fiatal és senior kutatói, hallgatói nézőpontok tekintetében és az előadások témáiban is érvényesítette,  amelynek célja, hogy naprakész, globális szemléletmóddal a lokális elrendeződésekre alapozott érvekkel, empirikus eredményekkel alátámasztott ismeretekkel segítse az érintetteket a gyakran hátrányként tematizálódó iskolai nyelvi sokféleség erőforrásként történő kihasználásában. Az önálló panel első előadása Bartha Csilla és Romanek Péter Zalán előadása volt Csomópontokon és határokon keresztül a siketoktatásban címmel, amelyben a MTA NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport keretében végzett kutatás-fejlesztési munkálatok bemutatása állt a középpontban, különös tekintettel a budapesti Hallássérültek Tanintézetének óvónőivel való partneri együttműködés kifejtésére. Előadásukban továbbá bemutatták, hogy ebben a keretben, milyen módon keres választ a szakterminológiai, a jelnyelvi grammatika-tanítás, a szótárfejlesztési kihívásokra a Kutatócsoport annak érdekében, hogy adekvát modell kerüljön kialakításra a bilingvális oktatási program kidolgozásához vezető úton.  Pachné Heltai Borbála „Van, ahol nem is olvassuk el, mert nem értjük meg, amit elolvasunk” – Nyelvi ideológiák, tanári nézetek a nemzetiségi oktatásban című előadásában egy kistelepülés nemzetiségi intézményében folytatott kutatás eredményeit ismertette. A kutatás az MTA Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontjában az MTA Tantárgy-pedagógiai kutatási program keretében megvalósuló NyelvEsély Szakmódszertani projekt munkálataihoz kapcsolódott. A kutatás célja a pedagógusok vélekedéseinek és ideológiáinak feltérképezése volt, elsősorban az iskolai nyelvi sokszínűség, a digitális módszertani lehetőségek, valamint az iskola és az otthon együttműködésének területein, mivel különösen nagy jelentősége van a tanári ideológiáknak olyan iskolai közösségekben, ahová eltérő nyelvi-kulturális háttérből érkeznek a tanulók. Az előadásban az iskola pedagógusaival készült interjúk alapján a nyelvekhez, nyelvi kompetenciához, nyelvi változatossághoz, családi nyelvi neveléshez fűződő tanári ideológiákat tekintette át. Az eredmények rámutattak arra, hogy a pedagógusok szemszögéből a gyenge szövegértési kompetencia jelenti a legfőbb nyelvhez kapcsolódó kihívást, amely valamennyi tantárgy esetében jelentkezik. Hámori Ágnes Kulcskompetenciák a tanórán: Metanyelv, reflexív tudatosság és metakognitív készségek az osztálytermi diskurzusban címmel tartott előadásában a metakognitív kompetencia, metakognitív készségek fontos szerepét mutatta be a 21. századi pedagógiai kutatásokban és oktatási stratégiákban: számos munka foglalkozik ezeknek a meghatározási, vizsgálati, mérési és fejlesztési lehetőségeivel. Ugyanakkor igen kevés az olyan empirikus kutatás, amely a metakognitív műveletek fejlesztését az osztálytermi interakciók keretében vizsgálná, empirikus alapon. Az előadás először egy elméleti áttekintést adott a kulcskompetenciák és a metakogníció pedagógiai hátteréről és pragmatikai megközelítéséről, majd osztálytermi diskurzuselemzés keretében tanórák metakognitív megnyilatkozásait vizsgálta. Ennek során metakognitív reflexivitás szempontjából feldolgozta 4 gimnáziumi történelemóra teljes nyelvi anyagát, és elemezte az itt található metakognitív kifejezéseket, megnyilatkozásokat, bemutatva ezek fő típusait és funkcióit is (pl. az új információk feldolgozására, összefüggés-keresésre, megértésre stb. vonatkozó reflexiók vagy utasítások), valamint az interakció további fő jellemzőit (pl. fordulószerkezet, beszédaktivitás stb.). Az előadás ezek alapján bemutatta, hogy a tanórai nyelvhasználat, különösen a tanári megnyilatkozások metakognitív részei és jellemzői („metakognitív profilja”) közvetlen összefüggésben van a diákok tanórai aktivitásával, önálló megnyilatkozásaik arányával és tartalmával, valamint az ő megszólalásaikban tükröződő metakognitív munkával. Szarvas Gabriella és Tima Péter A nyelvészeti képzés szemléletmódjai hallgatói szemmel – A különböző tudományterületek megjelenésének aránya és közös munkájának nehézségei címmel tartott előadásának témája a többek között a NAT-ban megjelenő, illetve a NAT-ot érintő elméleti alapvetések, hallgatói, kutatói, akadémiai állásfoglalások és vizsgálatok mellett az interdiszciplináris fluiditás vakfoltjainak minél szélesebb körű gyakorlati megvilágítása az oktatásban, a diszciplináris flexibilitás megvalósulása, a különböző tudományterületek ismereteinek egymásba fonódására, az együttműködési és együtt működtetési tapasztalatokra és a még ki nem aknázott lehetőségekre történő rávilágítás és ezen lehetőségek felhasználása elengedhetetlen a 21. század átalakuló tanulás és tudásformáinak, elvárásainak megértéséhez és gyakorlati kielégítéséhez. Emellett az előadás ismertette Tücsök Dorottya nyelvi másságról, tudásról, tévhitekről, ideológiákról, multikulturális pedagógiáról, ehhez kapcsolódó attitűdökről végzett, a felsőoktatásban tanuló hallgatók konstrukcióját vizsgáló: „Mi” és „ők” – a nyelvi másság tematizálásának megjelenése (2018) címet viselő kutatását, amely eredményei alapján a nyelvi másságot nagy arányban csak a többnyelvű helyzetekre vonatkoztatva értelmezik, vagy a dialektális változatossággal azonosítják, a többi változatosságot eredményező tényező rejtve marad. Következésképp szükséges a félinformációk helyett a valódi információátadás a témáról, a diverzitás felismerése, a sokféleséget értékként kezelő szemléletmód elmélyítése. Mindezek és a felsőoktatásban tapasztaltaknak alapján az előadás konklúziójában megfogalmazottak szerint nagyobb hangsúlyt kell kapnia a multidiszciplináris, kritikai szemléletű kutatások eddigi eredményeinek, szemléletmódjának és módszereinek, melyek alapján a hallgatók is folytathatják kutatásaikat saját területükön. az osztott és az osztatlan képzésben is nagyobb hangsúlyt kell kapnia az elmúlt 20-30 évben kibontakozott új területeknek és eljárásoknak. Továbbá hallgatók, későbbi tanárok és kutatók empirikus tapasztalatokra is építő szemléletformálása is fontos, ahogy azt a TKK kutatásai és a NAT, illetve annak kritikája is igazolja.

Ma a Magyar Jelnyelv Napját ünnepeljük

Ma a Magyar Jelnyelv Napját ünnepeljük. Annak a nyelvnek a napját, amely hosszú idő óta a magyarországi jelelő hallássérült közösség öröksége és számos ember anyanyelve vagy második nyelve. A magyar jelnyelv minden nehézsége ellenére még mindig fontos szerepet tölt be a siketiskolákba járó gyerekek és szüleik életében, ahogy a jelelő közösség életének megkerülhetetlen eleme is. A Többnyelvűségi Kutatóközpont munkatársai ezúton együtt ünnepli a jelelő közösséggel a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény kilencedik évfordulóját. Célja, hogy még elkötelezettebben és újult erővel folytassa a tudományos-szakmai tevékenységét a magyar jelnyelv fejlesztése és gazdagítása érdekében! Ezúton üdvözöljük az összes jelnyelvhasználót a Magyar Jelnyelv Napján!