Hírek

Flash mob in Szeged

On Saturday the song of Ibolya Oláh was signed at the big Station in Szeged by the participants of flash mob. Details are available on delmagyar.hu:

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/siket_flash_mob_a_nagyallomasnal_jelnyelven_enekeltek/2399886/

Workshop a kisebbségi nyelvek és a digitalizálás témakörében

2014. július 8-án Thomas Moring, a Helsinki Egyetem kommunikáció és újságírás professzora vezetésével zajlott a digitalizálás kisebbségi nyelvekre gyakorolt hatásával foglalkozó workshop. Thomas Moring a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának szakértői bizottságában is tevékenykedett, emellett összehasonlító kutatásokat végzett a kisebbségek és a média, a választási kampányok, a politikai kommunikáció és a televíziós/rádiós közvetítés témakörében.

Az előadó kiemelte, hogy a Karta elsősorban a tradicionális médiát támogatja, s az új típusú, előállítás és fogyasztás kettősségén alapuló médiahasználatot, a prosumptiont kevésbé. A finnországi svéd nyelvű kisebbség és a skót gael nyelvet használók helyzetét véve példaként Thomas Moring bemutatta az egyes nyelvek előfordulásának jellemző arányait többek közt a közösségi média felületein. Különösen a fiatalabb generáció kapcsán merültek fel a kisebbségi nyelvek szempontjából riasztó adatok – nem csupán a többségi nyelv, hanem az angol is egyre nagyobb szerepet követel magának a közösségi oldalakon megosztott tartalmakban, s így a svéd, valamint a gael nyelv az ifjabbak fontos kommunikációs színtereiről szorul ki.

A jelnyelvek esetében a modalitásból adódóan a tradicionális médiumok közül egyedül a televíziónak van szerepe, ám Magyarországon igen kevés programot tesznek jelnyelven hozzáférhetővé, a feliratozás sokak számára hasznos, ám számos esetben igazi segítséget nem jelentő eszköze kibúvót jelent a műsorszolgáltatóknak. Talán ennek tudható be az is, hogy a videók megosztását lehetővé tevő internetes felületek nagy népszerűségnek örvendenek a siket közösségben. Ezért is fontos a magyar jelnyelvet használó kisebbséget érintő kutatások szempontjából a prosumptiont lehetővé tevő portálok vizsgálata.

Zárásként Thomas Moring és a workshopon megjelentek közösen megállapították, hogy a Karta által nyújtott elvi lehetőségek gyakorlatba való eredményes, a nyelvhasználatot érdemben segítő átültetése kardinális jelentőségű lenne.

Workshop a jelnyelvi kutatást megalapozó terepmunkáról

A JelEsély projekt egyik legalapvetőbb célkitűzése, hogy mind a magyar jelnyelv leírását, mind a magyarországi siket közösség nyelvhasználatának, szociológiai helyzetének jellemzését a közösségből kiválasztott terepmunkások segítségével, egy alulról felfelé irányuló folyamat keretében valósítsa meg. A kutatásban tehát kulcsfontosságú a leendő siket kollégák megfelelő felkészítése, a célok és módszertani alapvetések megismertetése a munkatársakkal.

A workshopon, mely július 10-én került megrendezésre, a legnagyobb előnyt kétségkívül az jelentette, hogy a holland jelnyelvi kutatások egyik legfontosabb személyisége, Trude Schermer is ellátogatott a programra. A Nederlands Gebarencentrum vezetője megosztotta a jelenlévőkkel azokat a legfontosabb tapasztalatokat, melyeket közel három évtizednyi kutatómunkája során halmozott föl. Jóllehet a 80-as években megkezdett jelnyelvi kutatások feltételei az akkori és a napjainkban tapasztalható technikai színvonal eltérései miatt nehezen hasonlíthatóak össze jelen projektum körülményeivel, az évek során kialakított munkafolyamatok bemutatása, az elkövetett hibák és megoldásaik ismertetése ezzel együtt is hasznos volt a megvalósítók számára. Hollandiában a sztenderdizációnak egy óvatos, a közösséggel folyamatosan kapcsolatot tartó, az érintettek visszajelzéseit is hasznosító módozatát dolgozta ki Trude Schermer csapata, s mindvégig szem előtt tartották a dialektusok megőrzésének fontosságát, az egységesített változat helyét és szerepét pontosan körvonalazva.

A leendő terepmunkások a holland példán túl kötetlen formában megismerkedhettek a majdani interjúztatás menetével, a legfontosabb elméleti és gyakorlati problémákkal, pl. a szociolingvisztikai kiindulópontú terepmunka főbb jellemzőivel, az általános etikai és technikai kérdésekkel. Lehetőségük nyílt megismerni más megvalósítókat, feladataikat és céljaikat, a projekt saját és sorstársaik életére gyakorolt hatását, a jelnyelv leírásával megnyíló lehetőségeket. A „Semmit rólunk nélkülünk” elv érvényesítését azáltal is megtapasztalhatták a siket közösségből érkező kollégák, hogy a szakmai vezető hangsúlyozta, mind a terepmunka, mind a lekérdezésre kerülő kérdőív kapcsán számítanak visszajelzéseikre, javaslataikra, hiszen a projekt módszertanban is mindenképpen alkalmazkodni kíván a vizsgált közösség igényeihez és tulajdonságaihoz.