Hírek

Workshop a kisebbségi nyelvek és a digitalizálás témakörében

2014. július 8-án Thomas Moring, a Helsinki Egyetem kommunikáció és újságírás professzora vezetésével zajlott a digitalizálás kisebbségi nyelvekre gyakorolt hatásával foglalkozó workshop. Thomas Moring a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának szakértői bizottságában is tevékenykedett, emellett összehasonlító kutatásokat végzett a kisebbségek és a média, a választási kampányok, a politikai kommunikáció és a televíziós/rádiós közvetítés témakörében.

Az előadó kiemelte, hogy a Karta elsősorban a tradicionális médiát támogatja, s az új típusú, előállítás és fogyasztás kettősségén alapuló médiahasználatot, a prosumptiont kevésbé. A finnországi svéd nyelvű kisebbség és a skót gael nyelvet használók helyzetét véve példaként Thomas Moring bemutatta az egyes nyelvek előfordulásának jellemző arányait többek közt a közösségi média felületein. Különösen a fiatalabb generáció kapcsán merültek fel a kisebbségi nyelvek szempontjából riasztó adatok – nem csupán a többségi nyelv, hanem az angol is egyre nagyobb szerepet követel magának a közösségi oldalakon megosztott tartalmakban, s így a svéd, valamint a gael nyelv az ifjabbak fontos kommunikációs színtereiről szorul ki.

A jelnyelvek esetében a modalitásból adódóan a tradicionális médiumok közül egyedül a televíziónak van szerepe, ám Magyarországon igen kevés programot tesznek jelnyelven hozzáférhetővé, a feliratozás sokak számára hasznos, ám számos esetben igazi segítséget nem jelentő eszköze kibúvót jelent a műsorszolgáltatóknak. Talán ennek tudható be az is, hogy a videók megosztását lehetővé tevő internetes felületek nagy népszerűségnek örvendenek a siket közösségben. Ezért is fontos a magyar jelnyelvet használó kisebbséget érintő kutatások szempontjából a prosumptiont lehetővé tevő portálok vizsgálata.

Zárásként Thomas Moring és a workshopon megjelentek közösen megállapították, hogy a Karta által nyújtott elvi lehetőségek gyakorlatba való eredményes, a nyelvhasználatot érdemben segítő átültetése kardinális jelentőségű lenne.

Workshop a jelnyelvi kutatást megalapozó terepmunkáról

A JelEsély projekt egyik legalapvetőbb célkitűzése, hogy mind a magyar jelnyelv leírását, mind a magyarországi siket közösség nyelvhasználatának, szociológiai helyzetének jellemzését a közösségből kiválasztott terepmunkások segítségével, egy alulról felfelé irányuló folyamat keretében valósítsa meg. A kutatásban tehát kulcsfontosságú a leendő siket kollégák megfelelő felkészítése, a célok és módszertani alapvetések megismertetése a munkatársakkal.

A workshopon, mely július 10-én került megrendezésre, a legnagyobb előnyt kétségkívül az jelentette, hogy a holland jelnyelvi kutatások egyik legfontosabb személyisége, Trude Schermer is ellátogatott a programra. A Nederlands Gebarencentrum vezetője megosztotta a jelenlévőkkel azokat a legfontosabb tapasztalatokat, melyeket közel három évtizednyi kutatómunkája során halmozott föl. Jóllehet a 80-as években megkezdett jelnyelvi kutatások feltételei az akkori és a napjainkban tapasztalható technikai színvonal eltérései miatt nehezen hasonlíthatóak össze jelen projektum körülményeivel, az évek során kialakított munkafolyamatok bemutatása, az elkövetett hibák és megoldásaik ismertetése ezzel együtt is hasznos volt a megvalósítók számára. Hollandiában a sztenderdizációnak egy óvatos, a közösséggel folyamatosan kapcsolatot tartó, az érintettek visszajelzéseit is hasznosító módozatát dolgozta ki Trude Schermer csapata, s mindvégig szem előtt tartották a dialektusok megőrzésének fontosságát, az egységesített változat helyét és szerepét pontosan körvonalazva.

A leendő terepmunkások a holland példán túl kötetlen formában megismerkedhettek a majdani interjúztatás menetével, a legfontosabb elméleti és gyakorlati problémákkal, pl. a szociolingvisztikai kiindulópontú terepmunka főbb jellemzőivel, az általános etikai és technikai kérdésekkel. Lehetőségük nyílt megismerni más megvalósítókat, feladataikat és céljaikat, a projekt saját és sorstársaik életére gyakorolt hatását, a jelnyelv leírásával megnyíló lehetőségeket. A „Semmit rólunk nélkülünk” elv érvényesítését azáltal is megtapasztalhatták a siket közösségből érkező kollégák, hogy a szakmai vezető hangsúlyozta, mind a terepmunka, mind a lekérdezésre kerülő kérdőív kapcsán számítanak visszajelzéseikre, javaslataikra, hiszen a projekt módszertanban is mindenképpen alkalmazkodni kíván a vizsgált közösség igényeihez és tulajdonságaihoz.