Jelnyelv minor

A magyar jelnyelvi specializáció az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának és az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontjának közös képzése

Az elmúlt években Magyarországon is egyre több figyelmet fordítanak a siketek esélyegyenlőségének biztosítására, így előtérbe kerültek a diszkrimináció csökkentésére és az infokommunikációs akadálymentesítésre vonatkozó intézkedések. Ennek következményeként 2009 szeptemberében az ELTE Bölcsészettudományi Karán 4 féléves, 50 kredites jelnyelvi specializáció indult, melynek keretében BA/BSc szakos hallgatók tanulhatnak a magyar jelnyelvről és a siket kultúráról. A specializációval lehetőség nyílik az ország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége, a magyar siket közösség jelnyelvének és kultúrájának egyetemi szintű megismerésére siketek és hallók számára. A képzés emellett nagyban hozzájárul a siketek nyelvhasználati jogaira vonatkozó rendelkezések megvalósításához. E jogokat az érvényben lévő nemzetközi jogi dokumentumokon túl a 2009. november 9-én elfogadott, 2009. évi CXXV. számú, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény nevesíti, amely garantálja a kétnyelvű korai fejlesztést, a bilingvális iskolai oktatást, valamint a magyar jelnyelv mint tantárgy tanítását a siket gyermekek számára. A törvényben foglaltak megvalósításához biztosítani kell a megfelelő szakemberek képzését, a képzéshez szükséges szakmai anyagok elkészítését és tájékoztatást. A jelnyelv felsőoktatásba való beemelésének elsődleges célja az, hogy az oktatással kapcsolatos területek számára biztosítsa a megfelelő szakmai hátteret a területen jártas szakemberek képzésével, akik részt vehetnek a siket és halló társadalom érzékenyítésében. A képzés során lehetőség nyílik megismerkedni a magyarországi siket közösség nyelvével és kultúrájával, a magyar jelnyelvi kommunikáció folyamatával, elméletével és gyakorlati vonatkozásaival, a jelnyelv nyelvészeti megközelítéseivel, a jelnyelvi tolmácsolás alapjaival, továbbá áttekintést nyújt a siketeket érintő nyelvhasználati jogokra, a kétnyelvűségre vonatkozóan.

A magyar jelnyelvi specializáció jelentősége az alábbi pontokban foglalható össze:

  • intézményes kereteket ad a jelnyelvvel való foglalkozásnak, kutatásnak, hiánypótló publikációk, egyetemi jegyzetek elkészítésének, és segíti a siketek bilingvális oktatása módszertanának a kidolgozását;
  • fontos szerepet játszik a diszkrimináció megszüntetésében és a siketek esélyegyenlőségének megteremtésében;
  • jelentős lépés a fejlettebb Európai Uniós országokhoz való felzárkózási folyamatban;
  • a „Nyelvtanulás és többnyelvűség” c. EU-s program fontos célkitűzéseit valósítja meg;
  • jól illeszkedik a Language Portfolio Hungary-hoz készített országjelentés 7. fejezetében foglaltakhoz, mely szerint:
  1. r) A (magyar) jelnyelv legyen minden hallássérült számára elérhető kommunikációs eszköz. Tanítása valósuljon meg a hallássérült közösségekben, és legyenek e feladatra az alapképzésben és továbbképzésben felkészített pedagógusok.
  2. s) A társadalmi kohézió fokozása érdekében a (magyar) jelnyelvet idegen nyelvként tanulhassák a hallók is. Az olyan hivatások gyakorlására készülők pedig, akik emberekkel foglalkoznak (pedagógusok, egészségügyiek, lelkészek, kereskedők, tisztviselők, stb.) pedig legyen kötelező a jelnyelv elsajátítása. A jelnyelvet idegen nyelvként oktató pedagógusok felkészítése ezért fontos feladat.

2012-ben a budapesti Brit Nagykövetségen a specializáció néhány oktatója a Többnyelvűségi Kutatóközpont munkatársaival és más meghívott szakértőkkel kiegészülve, egy nemzetközi szakmai rendezvényen ismertette meg a siketek kultúrájával és a jelnyelvekkel az érdeklődőket, az elhangzott információkat jelnyelven is tolmácsolták, ezáltal végig akadálymentessé téve az eseményt.

Két okból is igen pozitív nemzetközi visszhangot váltott ki az esemény délutáni programja Sign Languages and Deaf Communities within a LRE – recent trends, challenges and opportunities in Hungary címmelszakmai előadásaival, az Ergo Sum jelnyelvi színtársulat előadásával, különösen pedig egy magyar jelnyelven moderált magyar és angol nyelvre tolmácsolt kerekasztal-beszélgetéssel. Egyrészt, mert a 24 országot tömörítő, British Council által koordinált, az európai többnyelvűséget feltáró és népszerűsítő projekt (Language Rich Europe) kérdőívébe a magyar kutatók (a specializáció oktatói) tevékenységének köszönhetően kerülhettek be az adott ország jelnyelvére/jelnyelveire vonatkozó kérdések, mindenhol ráirányítva a figyelmet e nyelvi csoportra, lehetővé téve a jelnyelvoktatás helyzetének nemzetközi összehasonlítását.

A magyarországi helyzet, a jelnyelvi törvény és az ebből következő kutatási, oktatási és társadalmi feladatok és elért eredmények bemutatásával, e folyamatban érintett felek (uniós, hazai politikus, szakpolitikus, a felsőoktatás, a speciális oktatás, az érdekvédelem és az üzleti szféra) konstruktív, jelnyelven moderált vitájával egyfajta modellt is közvetített. A jelnyelvi specializáció felkerült a Language Rich Europe nyilvános honlapjára mint követésre méltó jó gyakorlat.

Ugyanebben az évben a fenti érzékenyítő szakmai rendezvényekhez hasonló programot szerveztek a képzés hallgatói és néhány oktatója az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.

A specializáció a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével és az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközponttal karöltve kétszer is részt vett a Nyelvi Koktélbár elnevezésű, a nyelvi sokféleséget és a nyelvtanulást népszerűsítő rendezvényen.

A nagy érdeklődés mellett a képzés fenntarthatóságának záloga a 2009. évi CXXV., a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény, mely többek között a siket gyermekek bilingvális oktatásának bevezetéséről, a jelnyelv mint tantárgy oktatásáról, illetve a felsőfokú képzések biztosításáról is rendelkezik.

A specializáció partnerintézményei:

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) a magyarországi siketek és nagyothallók érdekvédelmi szervezete, mely országos hálózatot alkotva képviseli 13000 fős tagsága érdekeit és jogait szerte az országban. A SINOSZ elkötelezetten küzd a siketek és nagyothallók életminőségének javításáért, e köré szervezi tevékenységét (jogsegélyszolgálat, tolmácsszolgálat, közösségi programok, jelnyelvoktatás, egyéb képzések).

A magyar jelnyelvi specializáció, valamint a vele partnerségben működő TKK jó kapcsolatot ápol számos nemzetközi szervezettel, közülük is kiemelkedik a Jyväskyläi Egyetem, amely jelnyelvi képzésével szintén kiemelkedő jó gyakorlatot képvisel, a Holland Jelnyelvi Központ (Nederlands Gebarencentrum), amely a holland jelnyelv sztenderdizációjának megvalósításában játszik igen jelentős szerepet. A TKK együttműködik az Európai Parlament Disability Intergroupjával, valamint a Siketek Európai Szövetségével (European Union of the Deaf).

Célok

Az 1989-ben elfogadott Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a 24. cikkében kimondja, hogy „Minden nyelvi közösségnek joga van eldönteni, hogy nyelvének milyen mértékben kell jelen lenni mint használatos nyelv és mint tanulmányi tárgya területén belül az oktatás minden szintjén, így az iskola-előkészítő, elemi, középfokú, technikai és szakoktatásban, valamint egyetemi és felnőttoktatásban”. Továbbá a Nyilatkozat 30. cikke a következőképpen fogalmaz: „A nyelvi közösségek nyelve és kultúrája egyetemi szintű tanulmányozás és kutatás tárgya kell, hogy legyen.” Mindezen célkitűzések a magyarországi siket közösség és jelnyelve vonatkozásában csupán nemrégiben, s még nem az oktatás teljes vertikumában kezdtek megvalósulni.

A jelnyelvi specializáció egyik alapvető célja, hogy az egyetemi képzésben részt vevő hallgatókat megismertesse Magyarország e számarányát tekintve sem elhanyagolható nyelvi és kulturális kisebbségének, a magyarországi siket közösségnek a nyelvével és kultúrájával. Mindemellett a képzés során jelentős szerepet kap a jelnyelv nyelvészeti szempontú bemutatása, valamint a nyelvhasználati jogokat érintő kérdések tisztázása. A specializáció másik célkitűzése, hogy megfelelő szakmai hátteret biztosítson a jelnyelvi törvényben (2009. évi CXXV. tv.) foglaltak megvalósításához, valamint szilárd tudományos alapot és magas fokú szociokulturális érzékenységet közvetítve járuljon hozzá a törvény implementációjához szükséges kutató, oktató, mentoráló stb. szakemberek képzéséhez. A program kiemelt célkitűzései közé tartozik az is, hogy a képzésben részt vevő hallgatók számára társadalmilag hasznosítható tudást adjon, ezáltal is támogatva a siket közösséget, valamint növelve a hallgatók munkaerő-piaci esélyeit.