A központról

Az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontja az elmúlt húsz év kisebbségi kutatásainak bázisán jött létre 2008 -ban. A Központ kutatói ez idő alatt több hazai, régiós és uniós projektet irányítottak, számos régiós és nemzetközi konferenciát szerveztek (pl. ICML XI), folyamatosan közvetítve eredményeiket.

Jelentős szakmai előzmény a 2008 -ban zárult, nyolc közép -kelet -európai ország részvételével zajlott FP6 -os DILING (Dimensions of Linguistic Otherness: Prospects of Maintenance and Revitalization of Minority Languages) projekt. A Központ megalakulása óta eltelt időszak eredményei közül a teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni az alábbiakat:

Az Európai Bizottság által társfinanszírozott Language Rich Europe projektumban elkészült az Európai Többnyelvűségi Index, a magyar eredményeket összefoglaló fejezet megjelent a Cambridge University Press gondozásában.

A SINOSZ-szal közös Identitás projektumban létrejött a folyamatosan bővülő első magyarországi Siket Identitás Adatbázis .

A hat magyarországi kétnyelvű közösségben végzett összehasonlító kutatás és a magyarországi románok körében folytatott szociolingvisztikai kutatás eredményeinek szintéziseként kidolgozták a “fenntartható kétnyelvűségi modellt”.

Elkezdődött egy szocio – és neurolingvisztikai kutatás a különböző demenciatípusok és a nyelv összefüggéseiről, elsősorban a kétnyelvűség szempontjából.

A Központ a British Council magyarországi képviseletével és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottságával tartott műhelykonferenciát a kisebbségek anyanyelvi helyzetéről , A kulturális és nyelvi sokszínűség lehetőségei és korlátai a Kárpát -medencében címmel.

A nyelvi variáció szociokulturális vetületei az észt és a magyar nyelvterületen címmel sikeresen pályázta meg az MTA kétoldalú mobilitási pályázatát, melyben az Észt Tudományos Akadémia Észt Nyelvi Intézete mellett a Tartui Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói vesznek részt.

A későbbi nemzetközi szakmai kapcsolatokat erősítendő, egyszersmind a keleti régió helyzetspecifikus sajátosságait kiemelve, Bartha Csilla és Petteri Laihonen szakmai irányításával a TKK A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata: Kárpát -medencei kisebbségi körkép címmel nemzetközi konferenciát szervezett, melynek kétnyelvű honlapja aktív és további anyagokkal bővül (http://www.nytud.hu/nyelvitajkep).

A Központ jelentős TÁMOP támogatást nyert el annak érdekében, hogy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény végrehajtását segítse, különös tekintettel a jogszabálynak a jelnyelv elsajátítására, valamint a hallássérült gyermekek oktatására vonatkozó szabályaira. Hasonló kutatások a projekt megvalósulása előtt egyáltalán nem folyhattak Magyarországon, az eredmények tehát nélkülözhetetlen alapot jelentenek a bilingvális siketoktatás bevezetéséhez, elősegítve a siket közösség esélyegyenlőségének megteremtését. A pályázat címe: JelEsély: A magyar jelnyelv sztenderdizációjának elméleti és gyakorlati lépései .

A kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkező Központ alap – és alkalmazott kutatások mellett policy -tevékenységet is végez. Úttörőnek számítanak a romani/beás közösségekre, a siketekre és a jelnyelvre vonatkozó munkálatai. A Központ elismertsége, kapcsolatai, jelenléte kiemelt uniós hálózatokban, projektekben és szakmai szervezetekben (egyetlen kelet -európai tagja a Mercator Networknek, EU -s platformoknak; kapcsolatban áll az EP szakmai testületeivel), továbbá filozófiája és gyakorlata, mely mindvégig a kutatási eredmények vissza – építhetőségére, társadalmi hasznosíthatóságára alapoz, a nyelvi sokszínűség, kisebbségvédelem, többnyelvű oktatás és többnyelvűség stratégiai kérdéseire épülő régiós kutatási, koordinációs és tanácsadó szerep betöltését is szükségessé teszik.

A Többnyelvűségi Kutatóközpont alap – és alkalmazott kutatásai közül kiemelkednek az alábbiak: 

  • magyarországi nemzeti kisebbségek, 
  • Kárpát-medencei magyar közösségek, 
  • siket közösségek és a jelnyelvek, 
  • cigány (romani és beás) közösségek, 
  • bevándorló közösségek, 
  • a többnyelvűség a családban, az oktatásban és a társadalomban.