Az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontja az elmúlt húsz év kisebbségi kutatásainak bázisán jött létre 2008 -ban. A Központ kutatói ez idő alatt több hazai, régiós és uniós projektet irányítottak, számos régiós és nemzetközi konferenciát szerveztek (pl. ICML XI), folyamatosan közvetítve eredményeiket.
Jelentős szakmai előzmény a 2008 -ban zárult, nyolc közép -kelet -európai ország részvételével zajlott FP6 -os DILING (Dimensions of Linguistic Otherness: Prospects of Maintenance and Revitalization of Minority Languages) projekt. A Központ megalakulása óta eltelt időszak eredményei közül a teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni az alábbiakat:
Az Európai Bizottság által társfinanszírozott Language Rich Europe projektumban elkészült az Európai Többnyelvűségi Index, a magyar eredményeket összefoglaló fejezet megjelent a Cambridge University Press gondozásában.
A SINOSZ-szal közös Identitás projektumban létrejött a folyamatosan bővülő első magyarországi Siket Identitás Adatbázis.
A hat magyarországi kétnyelvű közösségben végzett összehasonlító kutatás és a magyarországi románok körében folytatott szociolingvisztikai kutatás eredményeinek szintéziseként kidolgozták a “fenntartható kétnyelvűségi modellt”.
A Központ a British Council magyarországi képviseletével és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottságával tartott műhelykonferenciát a kisebbségek anyanyelvi helyzetéről, A kulturális és nyelvi sokszínűség lehetőségei és korlátai a Kárpát -medencében címmel.
A nyelvi variáció szociokulturális vetületei az észt és a magyar nyelvterületen címmel sikeresen pályázta meg az MTA kétoldalú mobilitási pályázatát, melyben az Észt Tudományos Akadémia Észt Nyelvi Intézete mellett a Tartui Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói vesznek részt.
A későbbi nemzetközi szakmai kapcsolatokat erősítendő, egyszersmind a keleti régió helyzetspecifikus sajátosságait kiemelve, Bartha Csilla és Petteri Laihonen szakmai irányításával a TKK A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata: Kárpát-medencei kisebbségi körkép címmel nemzetközi konferenciát szervezett, melynek kétnyelvű honlapja aktív és további anyagokkal bővül (http://www.nytud.hu/nyelvitajkep).
A Központ jelentős TÁMOP támogatást nyert el annak érdekében, hogy a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény végrehajtását segítse, különös tekintettel a jogszabálynak a jelnyelv elsajátítására, valamint a hallássérült gyermekek oktatására vonatkozó szabályaira. Hasonló kutatások a projekt megvalósulása előtt egyáltalán nem folyhattak Magyarországon, az eredmények tehát nélkülözhetetlen alapot jelentenek a bilingvális siketoktatás bevezetéséhez, elősegítve a siket közösség esélyegyenlőségének megteremtését. A pályázat címe: JelEsély: A magyar jelnyelv sztenderdizációjának elméleti és gyakorlati lépései.
A kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkező Központ alap – és alkalmazott kutatások mellett policy -tevékenységet is végez. Úttörőnek számítanak a romani/beás közösségekre, a siketekre és a jelnyelvre vonatkozó munkálatai. A Központ elismertsége, kapcsolatai, jelenléte kiemelt uniós hálózatokban, projektekben és szakmai szervezetekben (egyetlen kelet -európai tagja a Mercator Networknek, EU -s platformoknak; kapcsolatban áll az EP szakmai testületeivel), továbbá filozófiája és gyakorlata, mely mindvégig a kutatási eredmények vissza – építhetőségére, társadalmi hasznosíthatóságára alapoz, a nyelvi sokszínűség, kisebbségvédelem, többnyelvű oktatás és többnyelvűség stratégiai kérdéseire épülő régiós kutatási, koordinációs és tanácsadó szerep betöltését is szükségessé teszik.
A Többnyelvűségi Kutatóközpont alap – és alkalmazott kutatásai közül kiemelkednek az alábbiak:
- magyarországi nemzeti kisebbségek,
- Kárpát-medencei magyar közösségek,
- siket közösségek és a jelnyelvek,
- cigány (romani és beás) közösségek,
- bevándorló közösségek,
- a többnyelvűség a családban, az oktatásban és a társadalomban.