Workshop a jelnyelvi kutatást megalapozó terepmunkáról
A JelEsély projekt egyik legalapvetőbb célkitűzése, hogy mind a magyar jelnyelv leírását, mind a magyarországi siket közösség nyelvhasználatának, szociológiai helyzetének jellemzését a közösségből kiválasztott terepmunkások segítségével, egy alulról felfelé irányuló folyamat keretében valósítsa meg. A kutatásban tehát kulcsfontosságú a leendő siket kollégák megfelelő felkészítése, a célok és módszertani alapvetések megismertetése a munkatársakkal.
A workshopon, mely július 10-én került megrendezésre, a legnagyobb előnyt kétségkívül az jelentette, hogy a holland jelnyelvi kutatások egyik legfontosabb személyisége, Trude Schermer is ellátogatott a programra. A Nederlands Gebarencentrum vezetője megosztotta a jelenlévőkkel azokat a legfontosabb tapasztalatokat, melyeket közel három évtizednyi kutatómunkája során halmozott föl. Jóllehet a 80-as években megkezdett jelnyelvi kutatások feltételei az akkori és a napjainkban tapasztalható technikai színvonal eltérései miatt nehezen hasonlíthatóak össze jelen projektum körülményeivel, az évek során kialakított munkafolyamatok bemutatása, az elkövetett hibák és megoldásaik ismertetése ezzel együtt is hasznos volt a megvalósítók számára. Hollandiában a sztenderdizációnak egy óvatos, a közösséggel folyamatosan kapcsolatot tartó, az érintettek visszajelzéseit is hasznosító módozatát dolgozta ki Trude Schermer csapata, s mindvégig szem előtt tartották a dialektusok megőrzésének fontosságát, az egységesített változat helyét és szerepét pontosan körvonalazva.
A leendő terepmunkások a holland példán túl kötetlen formában megismerkedhettek a majdani interjúztatás menetével, a legfontosabb elméleti és gyakorlati problémákkal, pl. a szociolingvisztikai kiindulópontú terepmunka főbb jellemzőivel, az általános etikai és technikai kérdésekkel. Lehetőségük nyílt megismerni más megvalósítókat, feladataikat és céljaikat, a projekt saját és sorstársaik életére gyakorolt hatását, a jelnyelv leírásával megnyíló lehetőségeket. A „Semmit rólunk nélkülünk” elv érvényesítését azáltal is megtapasztalhatták a siket közösségből érkező kollégák, hogy a szakmai vezető hangsúlyozta, mind a terepmunka, mind a lekérdezésre kerülő kérdőív kapcsán számítanak visszajelzéseikre, javaslataikra, hiszen a projekt módszertanban is mindenképpen alkalmazkodni kíván a vizsgált közösség igényeihez és tulajdonságaihoz.