Elérhetővé tesszük a Magyarország Kormánya által készített Új tájékoztató videó a koronavírus elleni védekezésről című tájékoztatót jelnyelven, ezzel is segítve, hogy minél több emberhez eljusson az információ.
A felhasznált média forrása: https://koronavirus.gov.hu/letoltheto-tajekoztatok
A Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont NyelvEsély Kutatócsoportja elkészítette az Országos Mentőszolgálat koronavírus-tájékoztatóját cigány nyelven. Így próbálunk segíteni, hogy minél több cigány nyelvet használó számára hozzáférhető legyen.
A tájékoztató forrása: https://www.facebook.com/orszagosmentok/photos/a.752971921380529/3041530012524697/?type=3&theater
A felhasznált kép forrása: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/photos/a.102428804700683/119402229670007/?type=3&theater
A Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpont NyelvEsély Kutatócsoportja elkészítette az Országos Mentőszolgálat koronavírus-tájékoztatóját jelnyelven. Így próbálunk segíteni, hogy minél több jelnyelvet használó számára hozzáférhető legyen.
A tájékoztató forrása: https://www.facebook.com/orszagosmentok/photos/a.752971921380529/3041530012524697/?type=3&theater
A Többnyelvűségi Kutató Központ a mai nappal elérhetővé teszi az alábbi weboldalt, mely segítséget szeretne nyújtani az online oktatásban a magyar jelnyelvet és a cigány nyelvet használók számára.
A Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontjának munkatársai mély fájdalommal és megrendülve értesültek a hírről, hogy Vasák Iván, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének nyugalmazott főtitkára, a siketek anyanyelvéért, a magyar jelnyelvért és annak elismertetéséért, a bilingvális oktatás bevezetéséért folytatott több évtizedes küzdelem elindítója, élharcosa, egyúttal többszörös bajnok élsportoló, sportvezető életének 75. évében elhunyt. Halála óriási veszteség a hazai és nemzetközi siket közösség, a sport világa és a jelnyelvek kutatásával, oktatásával foglalkozó szakemberek számára egyaránt.
Az egyik első siketjogi aktivistaként elkötelezett harcával nagyban hozzájárult a magyarországi siket közösség identitásának formálásához, kivívható jogainak sorstársai és a társadalom egésze felé történő tudatosításához, e jogok megszilárdításához. Siket és halló harcostársaival rendíthetetlen hittel és kitartással, olykor lépésről lépésre haladva, ha pedig kellett, az érdekérvényesítés és a marginalizáltak esélytelenségének láttatására, a társadalmi és politikai felelősség tudatosítására radikálisabb megoldásokat is vállalva dolgozott sok-sok éven át mindazért, ami 2009-ben a magyar jelnyelvi törvény megszületésében és elfogadásában ölthetett testet. A magyar jelnyelv kutatásának elindítójaként olyan alapvető műveket publikált, mint A jelnyelv elmélete és módszertana, Ismeretek a siketekről vagy A világ siket szemmel. A megismerni és megérteni akarás legmélyebben gyökerező erejével mindvégig saját és közössége helyét, szerepét és feladatait kereste, folyamatosan tanulva, diplomát szerezve, újraértelmezve a maga és szövetsége felelős viszonyát a hazai és nemzetközi siket történelemhez, kultúrához, a siket és halló, a hallóban-siket-siketben-halló világhoz. Különösen a siket gyermekek jövőjéhez, esélyeihez, az oktatáshoz, tehetséggondozáshoz, a sporthoz. Sorstársaihoz.
Vasák Iván nemzetközi viszonylatban is az úttörők között járt a „siketnek lenni” máig rendkívül modern, összetett, reflexív, egyúttal kritikai értelmezésével, melynek alappillére a belülről megélt létmód, a világot vizuálisan megismerő, közös múltra, szokásokra, tevékenységekre, kommunikációs módokra építő, kulturálisan természetesen értelmeződő, összetett, mégis sokszínű siket identitás. Megközelítésében ugyanakkor ott van a siket és halló világban való mozgás, a társadalmilag igazságos egyenlő hozzáférés és kölcsönös elfogadás természetessége, s egy másik alappillér is: ugyanúgy és ugyanolyan jogon, ahogyan a hallók számára a hangzó nyelv, a siket emberek számára a jelnyelv és jelnyelvhasználat mint a legbensőbb és legtermészetesebb forrás van jelen.
Munkásságáról néhány hónapja maga készített, most már tudjuk, végső számvetést:
„Következetesen harcoltam a magyar jelnyelv valódi, önálló nyelvként való elfogadtatásáért. Tevékenységem során a siketség kulturális jelentőségét emeltem ki, hangsúlyozva a nyelvi kisebbséghez tartozást, s minimalizálva a siketség fogyatékossági vonatkozásait. Nemzetközi szinten nagyon nehezen, de sikeresen összehoztam a nemzetközi vízilabdaéletet, és nagymértékben hozzájárultam a siket sportközösség fejlődéséhez és fenntartásához.”
Ez a következetes, az évek során lassan szelídülő harc jellemezte, határozta meg munkafilozófiáját. A Nyelvtudományi Intézet s a benne később létrejött Többnyelvűségi Kutatóközpont alapító munkatársai a kezdetektől együtt dolgoztak Vasák Ivánnal. Támogatásával, vele együtt és általa tanulták és kezdték művelni az érintetteket a kutatásba és a kölcsönös tanulásba partnerként bevonó, együttműködő, társadalmilag felelős kutatást. Két évtizede együtt képzelték el és dolgozták ki a siket gyermekek kétnyelvű vagy – épp az ő tiszteletére és szóhasználatát mindvégig megőrizve – bilingvális oktatásának alapjait. Egy olyan, más országokban kiváló nemzetközi szakemberek által hasonló módon elgondolt és működő modellt, amely a teljes hozzáférésre és a világok átjárhatóságára épül.
Vasák Iván távozásával egy kiváló szakembert, harcostársat, egy elveihez hű példaképet veszítettünk el. Fájó szívvel búcsúzunk és osztozunk a család és a siket közösség gyászában.
Bartha Csilla és munkatársai
A fejlesztés a Széchenyi 2020 program keretében – az EFOP-1.1.5-17-2017-00006 számú, Akadálymentesített infokommunikációs szolgáltató platform fejlesztése, hallás- és látássérült személyek számára elnevezésű projektben – 1,392 milliárd forint európai uniós nem visszatérítendő támogatás segítségével valósult meg.
A projekt keretein belül a KONTAKT jelnyelvi tolmácsszolgáltatást továbbfejlesztettük. Emellett kialakításra került a látássérült személyek számára történő akadálymentesítést támogató Távszem szolgáltatás. További eredmény, hogy a kormányablakok akadálymentesítése a KONTAKT segítségével 2020-tól országos szinten valósul meg. …további részletek itt érhetőek el.
Örömmel tudatjuk, hogy a Többnyelvűségi Kutatóközpont munkatársa, Holecz Margit sikeresen megvédte Vizuális fonológia bimodális kétnyelvűségben – Nyelvi gyakorlatok, változatosság, és az oktatásban való alkalmazás lehetőségei című doktori értekezését. Munkájának célkitűzése, hogy a magyar jelnyelv fonológiai kutatásának korábban megalapozott eredményeire, a legújabb kutatási eredmények tükrében, az elmúlt évek nyelvészeti eredményeire, valamint technológiai és módszertani fejlesztéseire építve, empirikus módon – használatalapú megközelítést alkalmazva, vagyis elsődlegesen a nyelvhasználatból – a valós megnyilatkozásokból kiindulva vizsgálja és tárja fel további részleteit, ezáltal leírva a jelnyelvi fonémákat, különös tekintettel a kézformákra. A védésre 2019. december 19-én került sor, a jelölt summa cum laude minősítést szerzett. A központ munkatársai nevében ezúton is szívből gratulálunk!
2019. október 16-án a SINOSZ szervezésében lezajlott a sajtótájékoztató, melyen az EFOP 1.1.5-17-2017-00006 számú projektben eddig elért eredményekről beszélt Dr. Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke.
Megemlítette, hogy egyre több szolgáltató, közintézmény érdeklődik az infokommunikációs akadálymentesítés hatékony és korszerű formái iránt, mint amilyen a KONTAKT és a Távszem is. Eseményünket megtisztelte jelenlétével Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért felelő államtitkára, aki többek között arról is beszélt, hogyan illeszkedik ez a projekt az általuk gondozott Emberi Erőforrások Operatív Program törekvéseihez, illetve, hogy a kormány mennyire elkötelezett a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalásának elősegítésével kapcsolatban. A SINOSZ-on kívül a 2 konzorciumi partnerünk is képviseltette magát a sajtótájékoztatón. Az MVGYOSZ részéről Nagy Sándor elnök úr videó-üzenetben számolt be a két szervezet, valamint a KONTAKT és a Távszem közti erős kapcsolatról. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének pedig a jelnyelvi tolmácsok szakmai fejlődését elősegítő jelnyelvi szótárat köszönhetjük. …további részletek itt érhetőek el.
Örömmel tudatjuk, hogy megjelent a Barátság folyóirat 23. évfolyam 4. száma, melyben a Nyelvi és kulturális találkozások a 21. századi tudásszerzésben című konferencia első, a Nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata alcímet viselő napjának szakmai programjáról olvashatnak részletesen az érdeklődők.
“Az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontja (MTA NYTI TKK) szervezésében megrendezett konferencia újabb állomása annak a 2001-ben elindított folyamatnak, amelynek keretében az akadémiai intézet kutatói a magyarországi nemzetiségek nyelvi jelenségeit a nemzetiségek kutatóival együttesen kutatják és ezek eredményeit előadások formájában konferenciákon, tudományos műhelyekben, illetve publikációkban ismertetik. Az első közös összehasonlító kutatás A nyelvi másság dimenziói: A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei című NKFP 5/126/2001 projekt keretében készült, melynek konzorciumvezetője Bartha Csilla és témavezetője Borbély Anna volt. A beás, német, roma, román, szerb és szlovák nemzetiségek által is lakott településeken végzett kérdőíves vizsgálat közreműködő nemzetiségi kutatásvezetői: Borbély Anna (MTA NYTI), Erb Mária (ELTE BTK Germanisztikai Intézet), Hornokné Uhrin Erzsébet és Tuska Tünde (Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete), valamint Orsós Anna (PTE Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) voltak. A közös kutatás eredményeiből számos tudományos és népszerűsítő előadás hangzott el, tanulmány és könyvfejezet készült magyarul, angolul, valamint a nemzetiségi nyelveken. 2011. április 26-án az MTA Nyelvtudományi Intézetében megrendezett tanácskozás keretében megalakult a Magyarországi Kisebbségi Kutatóintézetek Platformja (MKKP). A tanácskozáson a Magyarországi Kisebbségi Kutatóintézetek és az intézett el nem rendelkező kisebbségek képviseletében jelenlevő Berényi Mária (Magyarországi Románok Kutatóintézete), Blazsetin István (Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete), Erb Mária (Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja), Kovács Anna (Magyarországi Szlovák Kutatóintézete), Kjoszeva Szvetla (Bolgár Nyelvoktató Kisebbségi Iskola), Lásztity Péró (Szerb Intézet), valamint az MTA NYTI TKK képviseletében jelen lévő Bartha Csilla (vezető), Borbély Anna és Hámori Ágnes (munkatársak) egyhangúan kijelentett ék, hogy a tanácskozás keretében megalakítják az MKKP-t. A tanácskozáson megfogalmazódott , hogy az MKKP tagjai rendszeres tudományos együtt működést alakítanak ki. A jelenleg futó közös kutatási téma a nyelvi tájképet célozza. Az elsődleges eredményeket a magyarországi nemzetiségek német, román, szerb és szlovák közösségeiben a nemzetközi 20. Élőnyelvi Konferencián a „Többnyelvű és multimodális repertoár: magyarországi nemzetiségek és nyelvi tájkép” címmel egy tudományos műhely keretében ismertettük. A 2019. április 3-án Budapesten megrendezett A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata – Magyarországi nemzetiségi körkép című konferencián* a nemzetiségekről szóló előadások száma újabb nemzetiségi csoportok bevonásával bővült, hiszen a konferenciaprogram címei immár a beások, bolgárok, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok és ukránok, továbbá a jelnyelvet használó siketek közösségére utalnak.”
A teljes cikk elérhető a Barátság folyóirat honlapjáról: link
