Kategória: Hírek

2019. október 16-án a SINOSZ szervezésében lezajlott a sajtótájékoztató, melyen az EFOP 1.1.5-17-2017-00006 számú projektben eddig elért eredményekről beszélt Dr. Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke.

Megemlítette, hogy egyre több szolgáltató, közintézmény érdeklődik az infokommunikációs akadálymentesítés hatékony és korszerű formái iránt, mint amilyen a KONTAKT és a Távszem is. Eseményünket megtisztelte jelenlétével Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért felelő államtitkára, aki többek között arról is beszélt, hogyan illeszkedik ez a projekt az általuk gondozott Emberi Erőforrások Operatív Program törekvéseihez, illetve, hogy a kormány mennyire elkötelezett a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalásának elősegítésével kapcsolatban. A SINOSZ-on kívül a 2 konzorciumi partnerünk is képviseltette magát a sajtótájékoztatón. Az MVGYOSZ részéről Nagy Sándor elnök úr videó-üzenetben számolt be a két szervezet, valamint a KONTAKT és a Távszem közti erős kapcsolatról. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének pedig a jelnyelvi tolmácsok szakmai fejlődését elősegítő jelnyelvi szótárat köszönhetjük. …további részletek itt érhetőek el.

Örömmel tudatjuk, hogy megjelent a Barátság folyóirat 23. évfolyam 4. száma, melyben a Nyelvi és kulturális találkozások a 21. századi tudásszerzésben című konferencia első, a Nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata alcímet viselő napjának szakmai programjáról olvashatnak részletesen az érdeklődők.

 “Az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontja (MTA NYTI TKK) szervezésében megrendezett konferencia újabb állomása annak a 2001-ben elindított folyamatnak, amelynek keretében az akadémiai intézet kutatói a magyarországi nemzetiségek nyelvi jelenségeit a nemzetiségek kutatóival együttesen kutatják és ezek eredményeit előadások formájában konferenciákon, tudományos műhelyekben, illetve publikációkban ismertetik. Az első közös összehasonlító kutatás A nyelvi másság dimenziói: A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei című NKFP 5/126/2001 projekt keretében készült, melynek konzorciumvezetője Bartha Csilla és témavezetője Borbély Anna volt. A beás, német, roma, román, szerb és szlovák nemzetiségek által is lakott településeken végzett kérdőíves vizsgálat közreműködő nemzetiségi kutatásvezetői: Borbély Anna (MTA NYTI), Erb Mária (ELTE BTK Germanisztikai Intézet), Hornokné Uhrin Erzsébet és Tuska Tünde (Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete), valamint Orsós Anna (PTE Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) voltak. A közös kutatás eredményeiből számos tudományos és népszerűsítő előadás hangzott el, tanulmány és könyvfejezet készült magyarul, angolul, valamint a nemzetiségi nyelveken. 2011. április 26-án az MTA Nyelvtudományi Intézetében megrendezett tanácskozás keretében megalakult a Magyarországi Kisebbségi Kutatóintézetek Platformja (MKKP). A tanácskozáson a Magyarországi Kisebbségi Kutatóintézetek és az intézett el nem rendelkező kisebbségek képviseletében jelenlevő Berényi Mária (Magyarországi Románok Kutatóintézete), Blazsetin István (Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete), Erb Mária (Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja), Kovács Anna (Magyarországi Szlovák Kutatóintézete), Kjoszeva Szvetla (Bolgár Nyelvoktató Kisebbségi Iskola), Lásztity Péró (Szerb Intézet), valamint az MTA NYTI TKK képviseletében jelen lévő Bartha Csilla (vezető), Borbély Anna és Hámori Ágnes (munkatársak) egyhangúan kijelentett ék, hogy a tanácskozás keretében megalakítják az MKKP-t. A tanácskozáson megfogalmazódott , hogy az MKKP tagjai rendszeres tudományos együtt működést alakítanak ki. A jelenleg futó közös kutatási téma a nyelvi tájképet célozza. Az elsődleges eredményeket a magyarországi nemzetiségek német, román, szerb és szlovák közösségeiben a nemzetközi 20. Élőnyelvi Konferencián a „Többnyelvű és multimodális repertoár: magyarországi nemzetiségek és nyelvi tájkép” címmel egy tudományos műhely keretében ismertettük. A 2019. április 3-án Budapesten megrendezett A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata – Magyarországi nemzetiségi körkép című konferencián* a nemzetiségekről szóló előadások száma újabb nemzetiségi csoportok bevonásával bővült, hiszen a konferenciaprogram címei immár a beások, bolgárok, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok és ukránok, továbbá a jelnyelvet használó siketek közösségére utalnak.”

A teljes cikk elérhető a Barátság folyóirat honlapjáról: link

Tima Péter, a központ munkatársa 2019.05.29-én sikeres államvizsgával zárta az ELTE BTK-n folytatott, alkalmazott nyelvészet mesterszakos tanulmányait. Diplomamunkájának címe A rap autenticitás gyakorlatai: utcától az iskoláig. A kutatás az alkalmazott szociolingvisztika szakirányon belül, a kritikai szociolingvisztika elméleti keretébe illeszkedett. Témavezetője Bartha Csilla volt. Munkáját a bizottság jeles eredménnyel értékelte.

Munkájához és sikeres eredményéhez ezúton is gratulálunk!

Örömmel tudatjuk, hogy Szarvas Gabriella kolléganőnk 2019.05.29-én sikeres államvizsgával zárta az ELTE BTK-n folytatott alkalmazott nyelvészet mesterszakos tanulmányait. Kutatását, melynek témavezetője Bartha Csilla volt, címe pedig Művészi jelnyelvhasználat, siketkultúra és irodalom jelnyelven – Kutatás középiskolás siket diákok bevonásával, a bizottság jeles eredménnyel értékelte.

Munkájához és sikeres eredményéhez ezúton is gratulálunk!

Lakatos Péter, a Többnyelvűségi Kutatóközpont munkatársa és nyelvész-szupervizora 2019. május 28-án az ELTE BTK Kari Tanácstermében tartott nyilvános vitán megvédte bölcsészdoktori disszertációját, amelynek címe: “A romani-magyar kétnyelvűségből eredő iskola hátrányok okai és megoldási lehetőségei”. A sürgető és kulcsfontosságú kérdéseket tárgyaló és a gyakorlatban alkalmazható, kipróbált módszertani megoldásokat is tartalmazó szociolingvisztikai disszertáció az első olyan doktori dolgozat Magyarországon, amelynek szerzője a romani nyelv anyanyelvi beszélője. A védés eredménye summa cum laude.

A Központ munkatársai nevében ezúton is szívből gratulálunk és további sikeres kutatómunkát kívánunk!

Az MTA Nyelvtudományi Intézete által 2011-ben alapított Herman József Fiatal Kutatói Díj célja, hogy elismerésben részesítse azokat a 35 évnél nem idősebb szakembereket, akik nemzetközi jelentőségű tudományos és publikációs tevékenységet folytatnak. A díj jelöltjeire (az intézetben és azon kívül, Magyarországon dolgozó fiatal kutatókra egyaránt) javaslatot tehettek az intézet kutatócsoport-vezetői, majd a benyújtott pályázatokat az igazgatóság bírálta el.

Ezúton is gratulálunk Pachné Heltai Borbálának, aki a Többnyelvűségi Kutatóközpont munkatársaként több hazai és nemzetközi kutatási projektum megvalósításában működött és működik jelenleg is közre, kutatási eredményeit magyar, finn, német és angol nyelven rendszeresen publikálja.

A kép forrása.

2019.05.20-án Szarvas Gabriella kolléganőnk sikeres jelnyelvi tolmácsvizsgát tett. A Hallatlan Alapítványnál végzett OKJ-s szakképesítésről szóló bizonyítványához szívből gratulálunk és sok sikert kívánunk a jövőben végzet tolmács munkásságához.

A Többnyelvűségi Kutatóközpont 2019. április 3-5. között Nyelvi és kulturális találkozások a 21. századi tudásszerzésben címmel konferenciát rendez. A rendezvényen való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Az előzetes regisztráció határideje: 2019. 03. 31. A konferencia során a résztvevőkről kép és hangfelvétel készül, a rendezvényen való részvétel az ehhez való hozzájárulást jelenti.

Március 6-8-ig tartották a már hagyományosnak számító Egyetemi Anyanyelvi Napokat az ELTE BTK-n. A programot a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet tanszékei rendezik, ebben az évben az Alkalmazott Nyelvészeti, a Fonetikai és a Magyar Mint Idegen Nyelvi Tanszék szervezte az eseményt. Az MTA NYTI Többnyelvűségi Kutatóközpontja és a NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport a háromnapos esemény két programpontján is várta a hallgatókat. 7-én a Tudományos Diákköri Műhelyek bemutatkozásán a Két- és Többnyelvűségi Diákműhely kreatív, játékos, interaktív feladatokkal készült az érdeklődő hallgatók számára. A programnak részét képezte a kapcsolódó nyelvészeti képzések bemutatása, a TKK az ELTE BTK-val közösen gondozott Magyar jelnyelvi minort ismertette. Az érdeklődők műhelytagokkal beszélgethettek a Két- és Többnyelvűségi Diákműhely munkájával és a jelnyelvi minorral kapcsolatban. Nagy számban érkeztek hallgatók, akik nyitottan, érdeklődve vettek részt az interaktív feladatokban, kibontakoztatták kreativitásukat és számos kérdésükre kaptak választ a siketséggel, a jelnyelvvel, a jelnyelvtanulás lehetőségeivel kapcsolatban. A műhelybemutatkozás kiváló alkalmat biztosított arra, hogy az egyetem oktatói, hallgatói és a többi diákműhely tagjai megismerhessék a hallgatói kutatócsoportok munkáját.

Március 8-án az EAN (Egyetemi Anyanyelvi Napok) hagyományos versenyei kerültek megrendezésre. A NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport munkatársai ebben az évben másodszor rendezték meg nyelvi sokféleséget bemutató öt állomásból álló programjukat. A „Nyelvi kalandozások” című versenyen különböző a többnyelvűséggel, különböző nyelvi kisebbségekkel és szubkultúrákkal ismertették meg munkatársaink a jelentkezőket. Az interaktív, közös gondolkodásra, beszélgetésre ösztönző feladatok kiváló lehetőséget biztosítottak arra, hogy a versenyzők a nyelvi sokféleséggel, a benne rejlő erőforrásokkal ismerkedjenek, mely a NyelvEsély projekt egyik legfontosabb alapvetése.

A NyelvEsély munkatársai nyelvi sokszínűséget, multimodalitást, siket közösséget, jelnyelvet, nemzetiségeket bemutató állomásokon várták a hallgatókat. A rendezvény célja egy – a hallgatókat aktívan bevonó – nyelvi sokféleséget, kisebbségeket, multimodalitást bemutató program létrehozása volt, melyben kiemelt hangsúlyt kaptak a vizuális és verbális nyelvekben rejlő kreatív lehetőségek. A hallgatók több tekintetben is hiteles, tudományosan megalapozott információkkal gazdagodhattak az esetenként széles körben elterjedt tévhitek helyett. A felvonultatott nemzetiségek, kisebbségek és szubkultúrák megismerése elősegítette, hogy szélesedjen az érdeklődő hallgatók nyelvi horizontja és új nézőpontokkal gazdagodjanak a nyelvváltozatokban, többnyelvűségben, multikulturalitásban rejlő lehetőségek tekintetében.